Az óvodafenntartó törvényességi ellenőrzése

A törvényességi ellenőrzést a kormányhivatal végzi.

Amint arra fentebb már utaltunk, a köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 38/A. § (1) bekezdése alapján az óvodafenntartók törvényességi ellenőrzését köznevelési feladatot ellátó hatóságként jelenleg a kormányhivatal végzi.

Az egyedi megoldást alkalmazó óvoda fenntartóját a miniszter ellenőrzi.

Speciális hatásköri szabály ugyanakkor, hogy – a köznevelésről szóló törvény 9. § (8) bekezdése alapján – az egyedi megoldást alkalmazó óvodafenntartók tevékenységének törvényességi ellenőrzése a köznevelésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hatáskörébe tartozik.

A törvényességi ellenőrzés kétévente esedékes.

A köznevelésről szóló törvény 34. § 81) bekezdése alapján a kormányhivatalnak, a miniszternek legalább kétévente el kell végeznie az előírt fenntartói körben a törvényességi ellenőrzést.
 

A köznevelésről szóló törvény 2. § (3) bekezdése alapelvként mondja ki valamennyi köznevelési intézményre vonatkozóan az intézményalapítás szabadságát. Ez az alapelv azt jelenti, hogy óvodát
– az állam,
– a nemzetiségi önkormányzat,
– az egyházi jogi személy,
– a vallási egyesület vagy
– más személy, illetve
– más szervezet
hozhat létre és működtethet.

Ebből a fenntartói körből a törvényességi ellenőrzés
– az egyházi,
– a magán és
– a nemzetiségi önkormányzati
óvodafenntartók fenntartói tevékenységét érinti.

Az egyházi fenntartók közé az egyházi jogi személy fenntartók tartoznak. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alapján az egyházi jogi személy azonos hitelveket valló, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet. Az egyházi jogi személy elnevezés magában foglalja
– a bevett egyházat,
– a bejegyzett egyházat,
– a nyilvántartásba vett egyházat, valamint
– azok belső egyházi jogi személyét.

A bevett egyház az olyan bejegyzett egyház, amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást kötött. Az átfogó megállapodást, illetve annak módosítását törvényben kell kihirdetni. A kihirdetést és a melléklet kiegészítését kezdeményező törvényjavaslatot a Kormány a megállapodás hatályba lépését követő harminc napon belül az Országgyűléshez benyújtja, amely dönt a megállapodásról. A bejegyzett egyház az átfogó megállapodás törvényben történő kihirdetésének és a melléklet kiegészítésének a napjától minősül bevett egyháznak.

A vallási egyesületet – kérelmére – bejegyzett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha megfelel az erre vonatkozó törvényi feltételeknek (személyi jövedelemadó-felajánlások száma, 20 éves vallási egyesületi múlt vagy 100 éves szervezett formában történő, önálló nemzetközi működés.)

A vallási egyesületet kérelmére nyilvántartásba vett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha megfelel a törvényi feltételeknek (személyi jövedelemadó-felajánlások száma, ötéves vallási egyesületi múlt vagy legalább 100 éves szervezett formában történő, önálló nemzetközi működés).

Az egyházi jogi személyek bejegyzése, nyilvántartása – a bevett egyházat kivéve – a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékessége alá tartozik, ezek a jogi személyek a bírósági bejegyzéssel jönnek létre. Kivételt jelent a bejegyzett egyház jogállása, amely nem bírósági aktuson, hanem törvényen alapul: a vele kötött, átfogó megállapodás törvényben történő kihirdetésének és a melléklet kiegészítésének a napjától minősül bevett egyháznak.

A vallási egyesület a törvény szerint az azonos hitelveket valló természetes személyek vallásuk gyakorlása céljából, vallási tevékenység végzésére vallási egyesületet hozhatnak létre. A vallási egyesület jogi személy, és az egyházi sajátosságokon túl az egyesületre vonatkozó szabályok alapján szervezi működését. Ennek a szervezetnek a nyilvántartásba vétele a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik.
 

A más szervezetek – mint óvodafenntartók – köre változatos. Ide sorolandó például az alapítvány, amely az egyik leggyakoribb óvodafenntartó-típus. Alapítványt magánszemély, jogi személy tartós célra – így például óvoda létesítésére és fenntartására – alapító okiratban hozhat létre. Fontos, hogy alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre, tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. Az alapítványt az annak székhelye szerint illetékes törvényszék, Budapesten a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba.

Az óvodát fenntartó, úgynevezett más szervezetek közé tartoznak az egyesületek is. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Ennek keretében a természetes személyek, valamint a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt, így ezek közé a célok közé tartozhat az óvoda létesítése és fenntartása is. Az egyesület
– olyan önkéntesen létrehozott,
– önkormányzattal rendelkező szervezet, amely
– az alapszabályában meghatározott célra – például óvoda létesítésére és működtetésére – alakul,
– nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és
– céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

A magánfenntartók körébe természetes személyek is tartozhatnak. Ennek lehetséges módja az egyéni vállalkozó által fenntartott intézmény. Az egyéni vállalkozásról szóló 2009. évi CXV. törvény alapján természetes személy – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti – letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. A tevékenység folytatásához hatósági igazolás, illetve vállalkozói igazolvány szükséges.

A nemzetiségi önkormányzat óvodafenntartóként a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján jön létre és szervezi tevékenységét. A nemzetiségi önkormányzat
– törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó,
– testületi formában működő,
– jogi személyiséggel rendelkező,
– demokratikus választások útján létrehozott szervezet,
– amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére,
– a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére,
– a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre.

Az egyes nemzetiségek közvetlen választással a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében területi (helyi), valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre. A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzat óvodát létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más szerv által létesített óvoda fenntartói jogát.