Az önkormányzatok óvoda- és bölcsődefenntartással kapcsolatos feladatai

Az óvodai nevelés a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig tart. Az óvoda ugyanakkor felveheti a 2,5 éves gyermeket is azzal a feltétellel, hogy minden a körzetéhez tartozó területen lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek számára marad férőhely az óvodában.

Az óvodai nevelésben való részvétel nem csupán jog, hanem kötelezettség is. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától köteles részt venni legalább napi négy órában az óvodai foglalkozásokon. Ha viszont a szülő nem szeretné az óvodába járásra köteles gyermekét óvodába vinni, az óvodába járási kötelezettség kezdete évének április 15. napjáig a járási hivatalnál kezdeményezheti, hogy a gyermeke egy évvel később kezdje meg az óvodát. Ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja, a járási hivatal a kérelem alapján – a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva – engedélyezheti, hogy a gyermek szeptember 1-től abban az évben kezdjen óvodába járni, amelynek az augusztus 31. napjáig a negyedik életévét betölti. 

Ha a járási hivatal a halasztást engedélyezte, a szülő – különös méltánylást érdemlő okra hivatkozással – további egy év halasztást is kezdeményezhet. A járási hivatal további egy évre felmentheti a gyermeket az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ebben az esetben a gyermek annak az évnek a szeptember 1. napjától köteles részt venni az óvodai nevelésben, amelynek augusztus 31. napjáig az ötödik életévét betölti. Ha a járási hivatal nem ad felmentést, a szülő a döntést közigazgatási perben támadhatja meg.

Mint említettük, az óvodai nevelés a tankötelessé válásig tart. A gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, a tankötelezettség teljesítése pedig a tanév első tanítási napján kezdődik. Ugyanakkor a tankötelezettség kezdete is elhalasztható egy évvel. Az a gyermek, akinek esetében azt szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat. A tankötelezettség kezdetének elhalasztását a szülő és a gyámhatóság egyaránt kezdeményezheti, az ezzel kapcsolatos kérelmet legkésőbb az iskolakezdés évének január 18-áig lehet nyújtani. Szakértői bizottság a szülői kérelem hiányában is javasolhatja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben részesüljön. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a járási hivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. 

Az óvodába járási kötelezettség azonban – a gyermek ötödik életévének betöltéséig – nem kizárólag óvodában, hanem családi napköziben is teljesíthető. A családi napközi akkor válthatja ki az óvodát, ha az ott szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és munkáját az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelmények figyelembevételével végzi.

Az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartását az Oktatási Hivatal vezeti, és ez alapján tájékoztatja a területileg illetékes kötelező felvételt biztosító óvodák fenntartóit az óvodakötelessé váló gyermekekről. Az óvodai felvétel a szülő kérelme alapján történik. Ha a szülő elmulasztja a gyermeke beíratását az óvodába, az óvodába járási kötelezettséget a járási hivatal rendeli el. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, vagy amely olyan településen található, ahol a szülő dolgozik. Az óvoda köteles felvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik, ezt az óvodát a törvény kötelező felvételt biztosító óvodaként nevesíti. 

A felvételről az óvoda vezetője dönt, és szintén az óvoda vezetője határozza meg, hogy a gyermek melyik csoportba járjon. Ezzel kapcsolatban az óvodavezető kikéri a szülők és az óvodapedagógusok véleményét is. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető – amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója – bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.  Az óvodai felvétellel kapcsolatos döntést írásban kell közölni a szülővel, a kérelem elutasítása határozati formához kötött.

Az óvodai jogviszony a beíratás napján jön létre, és megszűnik, ha
–    a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
–    a járási hivatal a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,
–    a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
–    az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti az Oktatási Hivatalt.

A szülő kötelessége, hogy biztosítsa a gyermeke óvodai neve-lésben való részvételét. Ha a gyermeket az óvodába beíratták, de a gyermek mégsem jár óvodába, a mulasztását – az óvoda házirendjében meghatározottak szerint – igazolni kell. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Ha a gyermek egy nevelési évben (vagyis szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszakban), igazolatlanul öt napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot, valamint az általános szabálysértési hatóságként eljáró rendőrséget. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával intézkedési tervet készít, amelyben meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. A kötelességszegésnek azonban további szankciója is van. Ha a szülő a szülői felügyelete alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába nem íratja be, vagy ha a gyermek ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról igazolatlanul legalább öt napot mulaszt, szabálysértést követ el.
 

Mint említettük a szülőt írásban kell értesíteni a gyermek óvodai felvételéről, elutasítás esetén ez a döntés határozati formához kötött. Emellett értesíteni kell a szülőt az óvodai jogviszony megszűnésével, a gyermek fejlődésével kapcsolatos döntésről, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja. A kérelmet részben vagy egészben elutasító, továbbá a hivatalból hozott és a gyermekre hátrányos döntést is határozati formában kell közölni, illetve határozatot kell hozni a döntésről abban az esetben is, ha a szülő ezt kéri.

A döntés és az intézkedés – vagy annak elmulasztása – ellen a szülő a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül kérelmet nyújthat be. A döntés jogerőssé válik, ha fenti határidőn belül nem nyújtottak be ellene kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásának lehetőségéről lemondtak.

Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet – a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével – a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen a bizottság
– a kérelmet elutasítja,
– a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
– a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.

Nem a bizottság, hanem a fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre vagy az intézmény belső sza-bályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással kapcsolatban benyújtott kérelem tekintetében. Az ilyen jellegű kérelmet a jegyző bírálja el. Az eljárás eredményeként a jegyző
– a kérelmet elutasítja, 
– a döntést megváltoztatja, vagy
– a döntést megsemmisíti, és az intézményt új döntés meghozatalára utasítja.

A jegyző döntése a közléssel válik véglegessé és végrehajthatóvá, viszont a szülő jogszabálysértésre hivatkozással kezde-ményezheti a jegyzői döntés bírósági felülvizsgálatát. A keresetlevelet a közléstől számított harminc napon belül kell be-nyújtani. Jogainak megsértése esetén jogszabálysértésre hivatkozással a szülői szervezet is nyújthat be fellebbezést a fenntartóhoz. Erre tizenöt nap áll rendelkezésre. A fellebbezést a képviselő-testület bírálja el, a döntéssel szemben a kormányhivatalnál törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezhető.

Az Nkt. alapján az óvodának állandó saját alkalmazotti létszámmal kell rendelkeznie. Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik az óvoda, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszám legalább ötven százaléka határozatlan időre szóló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztéséhez speciálisan képzett szakember közreműködése is szükséges.

A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel (óvoda esetén óvodapedagógus szakképzettséggel), ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen. A Púétv. alapján a köznevelésben foglalkoztatottak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állnak. Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll a pedagógus és a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő személy, vagyis a dajka, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens és az intézményi titkár. Munkaviszonyt azzal a köznevelési dolgozóval kell létesíteni, aki a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hatálya alá nem tartozó nevelő munkát segítő munkakört tölt be vagy gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő feladatokat lát el. E körbe tartoznak például a takarító, a konyhás vagy például a karbantartó munkakörök is.

Az óvodában alkalmazott vezetők kötelező létszámát a Púétv. az óvodába járó gyermekek létszáma alapján határozza meg. Az igazgató heti kötelező óráinak száma – melyet Púétv. 2.  számú melléklete tartalmaz – ugyancsak az óvodába járó gyermekek létszámától függ. Az óvodában csoportonként kettő óvodapedagógus, egy dajka, három óvodai csoportonként pedig egy pedagógiai asszisztens alkalmazását írja elő a törvény. Óvodatitkár alkalmazása abban az óvodában kötelező, ahol a gyermekek létszáma eléri a 100 főt. Az egységes óvoda-bölcsődében egész napos, napi tíz órás nyitva tartás esetén két óvodapedagógust, egy kisgyermeknevelőt és egy dajkát kell kötelezően alkalmazni.

A Púétv. előírja, hogy a munkáltató minden évben köteles értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyek teljesítményét. A teljesítményértékelési időszak szeptember 1-jétől a következő év július 15-éig tart. A teljesítmény értékelésével kapcsolatos munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja, az igazgató teljesítményértékelését pedig a fenntartó kijelölt képviselője végzi el. Az értékelendő személy teljesítményét a személyre szabott éves teljesítménycélok, valamint a feladatellátás egyes összetevőit megjelenítő egységes értékelési szempontok alapján kell értékelni a teljesítményértékelési időszak vonatkozásában.

Az Nkt. alapján az óvodának rendelkeznie kell állandó saját székhellyel, telephely esetén állandó telephellyel, a feladatellátáshoz szükséges helyiségekkel, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel. A fenntartónak az ingatlanok mellett az óvoda rendelkezésére kell bocsátania az óvoda feladatainak ellátásához szükséges eszközöket, felszereléseket. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvoda tárgyi feltételeivel szemben az alábbi követelményeket támasztja.

„Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.”

A nevelési-oktatási intézmények kötelező helyiségeinek valamint egészség- és munkavédelmi eszközeinek jegyzékét az EMMI rendelet 2. melléklete tartalmazza. A rendelet szerint a gyermekek részére kialakított helyiségek akkor megfelelőek, ha alapterületük lehetővé teszi legalább egy óvodai csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészségvédelmi, valamint munkavédelmi követelményeknek.

A nevelési-oktatási intézmények további eszközeinek és felszereléseinek jegyzékét az oktatásért felelős miniszter a minisztérium honlapján teszi közzé. A miniszter által közzétett jegyzék állapítja meg az óvodai helyiségek bútorzatát és egyéb berendezési tárgyait, a tisztálkodási és egyéb felszereléseket, a foglalkoztatottak munkavégzéséhez szükséges eszközöket, a nevelőmunkát segítő játékokat és egyéb eszközöket, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének további speciális eszközeit. A vármegyeszékhelyen működő járási hivatal vizsgálja, hogy a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon elégséges-e, a kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzékben, valamint a miniszter által előírt kötelező (minimális) felszerelési jegyzékben foglaltak biztosításához.