A nevelési-oktatási intézmény fenntartója május utolsó munkanapjáig hozhat döntést az intézménye fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatban. Ez alapító okirat, tankerületi iskolák esetében szakmai alapdokumentum módosításával jár. Az alapító okirat, alapdokumentum kötelező tartalmi elemeit a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és az 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) határozza meg.
Köznevelési intézmény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (1) bekezdése alapján: köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény.
Az Nkt. 7.§ -sa értelmében köznevelési intézmény:
- az óvoda,
- az általános iskola,
- a gimnázium,
- a szakgimnázium,
- a szakiskola,
- a készségfejlesztő iskola,
- az alapfokú művészeti iskola,
- a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
- a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
- a kollégium,
- a pedagógiai szakszolgálati intézmény,
- a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény, és
- a kiegészítő nemzetiségi óvoda.
A köznevelési alapfeladatokat az Nkt. Értelmező rendelkezések (4. §) 14a pontja határozza meg. Ezt a köznevelési feladatot kell meghatározni a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában. Lényeges, hogy (például) a bölcsőde, a családi napközi, vagy a felsőoktatási intézmény nem tartozik a köznevelési intézmények körébe, tehát nem lát el köznevelési feladatot.
A köznevelési intézményre jellemző, hogy jogi személy, amely - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények kivételével - a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik.
A köznevelési intézmény nyilvántartásba vétellel jön létre.
A választ a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. §-a adja meg.
Köznevelési intézményt létrehozhat:
- az állam,
- valamint e törvény keretei között
-- a nemzetiségi önkormányzat,
-- az egyházi jogi személy,
-- a vallási egyesület vagy
-- más személy vagy szervezet alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte.
Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat.
Nézzünk néhány példát a felsorolt fenntartókra!
− Nemzetiségi önkormányzat lehet pl. települési és országos nemzetiségi önkormányzat
− Nyilvántartásba vett egyház: pl. Magyar Katolikus Egyház, Magyar Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház …
− Nyilvántartásba vett egyház belső egyházi jogi személye: pl. Székesfehérvári Egyházmegye, Székesfehérvári Református Egyházközség, Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség …
− Más szervezet lehet pl. korlátolt felelősségű társaság, egyesület, alapítvány
− Személy lehet: egyéni vállalkozó.
Jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet - pl. betéti társaság - nem alapíthat és nem tarthat fenn köznevelési intézményt!
Elsődlegesen egy alapítói szándékkal, aminek következtében döntés születik az intézmény alapításáról. Ezt követően a köznevelési intézményt alapítani szándékozónak arról is döntenie kell, hogy milyen szervezeti formát kíván létrehozni saját alapítói létéhez. Ez – a fentiek szerint – lehet pl. alapítvány. Alapítvány írásbeli egyoldalú nyilatkozattal, vagyis alapító okirattal hozható létre és bírósági nyilvántartásba vétellel válik jogi személyiséggé, tehát az alapítvány ténylegesen a nyilvántartásba vételkor jön létre. Mivel az alapító csak abban az esetben alapíthat köznevelési intézményt, ha erre jogosult, ezért nagyon fontos, hogy az alapító okirat tartalmazza a köznevelési tevékenységet, óvoda esetében az óvodai nevelést, ellátást.
Egyházi alapító számára a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) –(3) bekezdése biztosítja a köznevelési tevékenység folytatására irányuló jogot.
Az egyházi személy a bevett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy.
A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 24. § (1) bekezdése alapján jogosultak köznevelési intézményt alapítani.
A nemzetiségi önkormányzat – helyi nemzetiségi önkormányzat esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével – köznevelési intézményt, illetve szakképző intézményt alapíthat, vagy fenntartásba átvehet. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott
a) köznevelési intézmény igazgatóját (főigazgatóját) a köznevelésért felelős miniszter,
b) szakképző intézmény vezetőjét a szakképzésért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg. Az egyetértés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg.
A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményben történő foglalkoztatásra a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése határozza meg.
Ennek alapján az alapító okiratban fel kell tüntetni
- az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét
- az intézmény – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet alapján meghatározott – hivatalos nevét
- az intézmény típusát
- az intézmény
-- feladatellátási helyét
-- székhelyét
-- tagintézményét
--- telephelyét,
- feladatellátási helyenként az alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését
- nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek- vagy tanulólétszámot alapfeladatonkénti és munkarendenkénti bontásban
- iskolatípusonként az évfolyamok számát
- alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését
- szakgimnázium esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát, szintjét, szakiskola esetén a szakképesítés, szakma, részszakma megnevezését, azonosító számát, szintjét
- a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát
- az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.
Mellékelt ellenőrzőlistánk segítségével szövegrészről szövegrészre áttekintheti és végigkövetheti az alapító okirat legfontosabb elemeit!
Mellékelt iratmintánk alapján készítse el vagy ellenőrizze le Ön is saját intézményének alapító okiratát!
Vegyük végig a fentebbi felsorolás szerinti kötelező elemeket, és adaptáljuk az óvodára!
Az alapító okiratban tüntessük fel
− az alapító és a fenntartó nevét, valamint székhelyét: ezek az esetek többségében azonosak
− az intézmény hivatalos nevét: erre vonatkozóan a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet IX. fejezete az irányadó.
Hivatalos név: „egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükröző, jogszabály szerinti megnevezésekből álló elnevezés, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott köznevelési intézményt létrehozták”.
Egyedi elnevezésként
- kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve,
- tárgynév,
- földrajzi név,
- feladatellátási hely szerinti település neve,
- közterület neve,
- fenntartó neve,
- mese-, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve,
- kifejezés vagy mozaikszó adható.
Jogszabály szerinti megnevezés: óvoda, óvoda-bölcsőde, kiegészítő nemzetiségi óvoda. Egyedi elnevezés lehet pl. Micimackó, vagy Névtelen utcai, vagy alternatív program szerint működő óvoda esetén pl. Montessori. Az egyedi név mindig a jogszabály szerinti megnevezés előtt áll, tehát a példák alapján: Micimackó Óvoda, vagy Névtelen utcai Óvoda - bölcsőde, vagy Montessori Óvoda. Megjegyzés: A Micimackó Óvoda elnevezés lehet, hogy nem elegendő, hiszen az országban vélhetően több tucat Micimackó Óvoda is létezik. Ezért az ilyen felkapott, divatos nevek mellé élszerű még egy egyedi azonosítót betenni, mint. pl. Szentendrei Micimackó Óvoda.
Többcélú köznevelési intézmény esetében a hivatalos névből képzett rövid nevet
- Tagintézmény esetében a hivatalos név vagy a rövid név feltüntetésével képzett tagintézményi nevet, Tagintézmény neve: „két vagy három részből áll. Az első részben előtagként az intézmény hivatalos nevét vagy rövid nevét kell feltüntetni, utótagként a megkülönböztető megjelölést az előtaggal birtokviszonyban. A megkülönböztető megjelölés kifejezhető az ellátott feladat szerinti megnevezéssel, valamint a tagintézmény, tagiskola, tagóvoda kifejezés egyikével. Ha a köznevelési intézménynek két vagy több tagintézménye van, az egyes tagintézményeket egyedi elnevezés közbeiktatásával meg kell különböztetni. A fenti példákat alapul véve, pl. Micimackó óvoda Füles Tagóvodája, vagy Névtelen utcai Óvoda Anonymus Tagóvodája, vagy Montessori Óvoda Mézeskalács Tagóvodája.
Nemzetiségi óvoda esetében az óvoda hivatalos nevét nemzetiségi nyelven is
- rövidített nevet.
- az intézmény típusát: óvoda
- az intézmény
-- feladatellátási helyét,
-- székhelyét: az óvoda alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási helyét, ahol képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőjének munkahelye található.
-- tagintézményét: azt az intézményegységet, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el.
-- telephelyét,
- feladatellátási helyenként az alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, ami lehet:
-- óvodai nevelés
-- nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése
-- a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
- nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszámot (a létszámot az óvoda befogadóképessége határozza meg, amely a csoportszoba alapterületétől függően 2m2/ gyerek, új építésű setén 3m2/gyerek) alapfeladatonkénti és munkarendenkénti bontásban
- iskolatípusonként az évfolyamok számát: óvodánál célszerű meghatározni az óvodai csoportok számát
- a feladatellátást szolgáló vagyont: az óvoda által használt ingatlan és ingó vagyon feltüntetése
- a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát: szerepeltetni kell az ingatlan és az ingó vagyon tulajdonjogával bíró személyt, vagy jogi személyt, illetve a használattal összefüggő jogosultságokat, pl. bérbeadás, elidegenítés esetére.
- az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat: az óvodaigazgató vagy a fenntartó hatáskörébe tartozó gazdálkodási hatáskörök meghatározása.
Mellékelt ellenőrzőlistánk segítségével szövegrészről szövegrészre áttekintheti és végigkövetheti az alapító okirat legfontosabb elemeit!
Mellékelt iratmintánk alapján készítse el vagy ellenőrizze le Ön is saját intézményének alapító okiratát!
Költségvetési szervként működő óvoda tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára tárgyú 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a alapján az óvoda alapító okiratában a kötelező elemek meghatározása szükséges:
- a költségvetési szerv
-- megnevezését magyar nyelven,
-- székhelyét, telephelyeit,
-- alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,
-- irányító szervének vagy felügyeleti szervének megnevezését, székhelyét,
-- illetékességét, működési területét,
-- közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,
-- vezetőjének megbízási rendjét, és
-- alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését.
Az alapító okirat – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv
- megnevezését idegen nyelven és rövidített nevét,
- jogelődjének megnevezését, székhelyét,
- vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában,
- megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a költségvetési szerv határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre.
Ha az Áht. 9. § a) pontja szerinti alapítói jogok gyakorlására jogosult és az irányító szerv személye nem azonos, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni.
Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni kell az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát is. Az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát nem kell hitelesíteni, arra vonatkozóan a Kincstár igazolja, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt változata megfelel az alapító okirat módosítások szerinti tartalmának.
Az Áht. 8/A. § (3) bekezdésében foglalt költségvetési szerv alapító okiratának módosításához az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges, ha a módosításra a költségvetési szerv – ideértve annak jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét is – közfeladatának, alaptevékenységének, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölésének és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolásával kapcsolatban kerül sor.
A köznevelési intézmény alapító okiratában az alapító által lényegesnek ítélt további kérdések is rendezhetők.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a köznevelési intézmény alapításával kapcsolatban kétféle alapító okiratról is felmerülhet! Az egyik az alapító szervezet – pl. alapítvány – alapító okirata, a másik pedig a köznevelési intézmény alapító okirata! A kettő nem lehet azonos!
Mellékelt ellenőrzőlistánk segítségével szövegrészről szövegrészre áttekintheti és végigkövetheti az alapító okirat legfontosabb elemeit!
Mellékelt iratmintánk alapján készítse el vagy ellenőrizze le Ön is saját intézményének alapító okiratát!
Készítette: Petróczi Gábor
