Mivel a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény jogviszonyváltással kapcsolatos feladatainak jelentős részét idén ősszel kell elvégezni az intézményekben, számos feladat és komoly körültekintést igénylő döntés vár az iskolavezetőkre és pedagógusokra egyaránt. Előadónk, Petróczi Gábor tanügy igazgatási szakértő rendkívül átfogó és informatív előadását követően mintegy fél órában igyekezett megválaszolni a konferencián részt vevő több, mint 8 ezer pedagógus és szakember részéről érkező válogatott kérdéseket is.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) július 15-ei hatályba lépése nyomán felmerülő feladatok jelentős részét idén ősszel kell elvégezni az intézményekben. Érthető módon az illetmények és az azokhoz kapcsolódó pótlékok számítása érdekelte leginkább a résztvevő érintetteket. A kötelező pótlékok rendszere 2024. január 1-jétől valóban lényeges mértékben megváltozik, és az adott feladat ellátásáért a megszűnő pótlékok helyett 2024. január 1-jétől megbízási díjat kell fizetni. Az ugyancsak számos kérdéssel érintett megbízási díjak alkalmazása kicsit szokatlan lehet, de mivel polgári jogi szerződésről van szó, ezekben az esetekben a szerződésben meghatározott szabályok szerint alakul a fizetések mértéke és módja. Ugyanezen okból a jogviszonyváltás sem érinti a „megbízásosokat”. Ismert, hogy ez foglalkoztatotti keret számos nyugdíjas pedagógust érint.
Több kérdés is érkezett a „nagy átállást” jelentő időpont, a négy hónapnál is rövidebb távlatban közeledő, 2024. január 1-étől érvényes állapotig tartó időben elvégzendő feladatokról és szabályokról. Érdekes felvetés például, hogy érinti-e a jogviszonyváltás azokat, akiknek a felmentési idejük „átcsúszik” januárra, vagyis néhány napra átalakul-e a jogviszonyuk?
Mivel számos kérdés érintette a problémakört, szakértőnk ezúttal is hangsúlyozta, hogy a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet [401/2023. (VIII. 30.) Kormányrendelet] csak január 1-étől lép hatályba, erre különösen is legyenek figyelemmel a jövő évre vonatkozó kérdések mérlegelésekor.
Különösen igaz ez annak fényében, hogy 2024. január 1-jén kell bevezetni az új törvény által meghatározott illetménysávok rendszerét, amelyen belül az intézményvezető jogosult az illetmények differenciált megállapítására. Az új illetményekről 2024. január 15-ig kell tájékoztatni a köznevelési foglalkoztatotti állományban lévőket, és eddig az időpontig kell számukra átadni az új munkaszerződést. Ugyanezen időpontig kell megállapítani az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői megbízási díjak összegét is.
Nem meglepő módon számos kérdés érkezett az óvodákkal, óvodai foglalkoztatottakkal és óvodapedagógusokkal kapcsolatban is. A legfontosabb kérdéskörnek ezekben az esetekben is az illetmény és pótlékok számítása bizonyult.
A januári átállás előtt érdemes az intézményekben megnyugtató módon tisztázni az óvodapedagógusok, dajkák, valamint a további óvodai foglalkoztatottak (konyhalányok, szakácsok, karbantartók, takarítók stb.) jogviszonya közötti különbséget a jogviszonyváltás relevanciája fényében. Nagyon fontos odafigyelni arra is, hogy a bölcsődék dolgozói megmaradnak közalkalmazotti jogviszonyban.
A kérdések megválaszolására szánt fél óra elteltét szakértőnk megkönnyebbüléssel fogadta. A számtalan kérdés és megválaszolásra váró felvetés tapasztalata alapján ezúttal is megfogalmazódott a sokszor elmondott jó tanács: alaposan át kell tekinteni valamennyi jogszabályt, segédanyagot és dokumentumot a döntések meghozatala előtt, de lehetőleg már a kérdések megfogalmazását megelőzően is.
A Menedzser Tudás- és Válaszközpont csak a közelmúltban 2 szakmai napot szervezett a pedagógusok jogviszonyváltása témájában, emellett 4 különszámot, és mintegy 50 cikket, iratmintát és dokumentumot nyújtott át előfizetőinek rendszeres kiadványaiban és online felületein a nyugodt és jogkövető igazodás érdekében.
