Vajon mi történik, ha egy köznevelési dolgozót áthelyeznek egy másik intézménybe? Megőrizheti-e a korábbi besorolását? És mi a helyzet az egyetemistákkal, akik szeretnének iskolában dolgozni? A köznevelési intézményekben dolgozók jogállásával kapcsolatos legújabb változások sok kérdést felvetnek.
A köznevelési intézmények dolgozóit az esetek döntő többségében nem lehet alacsonyabb fizetési kategóriába sorolni, amennyiben áthelyezik őket. Ez abban az esetben igaz, ha ugyanazt a munkakört látják el – hangzott el a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont Foglalkoztatási és munkajogi problémák kezelése és megoldása a köznevelési intézményekben online tanácsadói napján. A kérdés arra irányult, hogy áthelyezés esetén milyen módon alakítható a dolgozók besorolása, illetve lehetséges-e, hogy az új munkáltató alacsonyabb kategóriába sorolja őket.
A válaszadás során kiemelték, hogy áthelyezéskor a régi és az új munkáltatónak, valamint a foglalkoztatottnak közösen kell megállapodnia az áthelyezés feltételeiről. Fontos, hogy a munkavállaló ne egyezzen bele olyan megállapodásba, amely hátrányos besorolást eredményezne, különösen, ha ugyanazt a munkakört tölti be.
Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő hangsúlyozta, hogy ha a foglalkoztatott például Pedagógus I., Pedagógus II. vagy Mester fokozattal rendelkezik, akkor az új munkáltatónál is ugyanebbe a kategóriába kell tartoznia.
Kivételként említette, ha a Mester program nem lett megújítva, és emiatt történik visszasorolás Pedagógus II. fokozatba. Egyébként az áthelyezés során a megfelelő minősítéssel rendelkező munkavállalóknál nem változhat a besorolás.
Vége a gyakornoki státusznak: hogy dolgozhatnak az egyetemisták az iskolákban?
Az utolsó éves egyetemisták foglalkoztatása az általános iskolákban kizárólag óraadói jogviszonyban történhet – derült ki a tanácsadói napon, ahol a Púétv. (a pedagógusok új életpálya törvénye) vonatkozó szabályairól is szó esett. A kérdés arra vonatkozott, hogy az általános iskolák alkalmazhatnak-e utolsó éves egyetemistákat gyakornoki státuszban, és ha igen, heti hány órában. Válaszában a szakértő kiemelte, hogy
a Púétv. 130. paragrafusa egyértelműen szabályozza ezt a kérdést: csak és kizárólag az utolsó éves, végzős hallgatókat lehet foglalkoztatni, méghozzá óraadói jogviszonyban.
Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő hozzátette, hogy az utolsó éves hallgatók sem kaphatnak kinevezést vagy besorolást gyakornoki, Pedagógus I. vagy más státuszba. Nincs munkakörük, munkaidejük, szabadságuk, és hivatalos jogviszonyuk sincs. Csak egy óraadói megbízási szerződés keretében foglalkoztathatók, amely maximum heti 14 óra munkavégzést engedélyez. Ez tehát egy szigorúan korlátozott lehetőség, amely kizárólag a végzős hallgatók számára nyitott. Az is csak megbízási szerződés keretében, nem pedig kinevezéssel vagy munkaviszonyban.
Ezt kell tudni a köznevelési dolgozók szabadságáról
A köznevelési intézmények dolgozóinak szabadságának megállapítása jelentősen megváltozott 2024 januárjától. Ekkortól ugyanis a jogviszonyok átalakultak, és megszűntek a fizetési osztályokba, illetve fokozatokba való besorolások. A tanácsadói nap egyik résztvevője arra volt kíváncsi, milyen szabályok vonatkoznak a köznevelési dolgozók szabadságának megállapítására.
A szabadság megállapítása attól függ, milyen jogszabályi hatály alá tartozik az adott foglalkoztatott.
Azok esetében, akik a Púétv. hatálya alá esnek – beleértve a pedagógusokat és a NOKS (nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő) munkakörben dolgozókat – egyszerű a helyzet, hiszen a törvény szerint számukra 50 nap alapszabadság jár – mondta Petróczi Gábor.
Hozzátette: azok tekintetében azonban, akik a munkatörvénykönyv (MT) hatálya alá kerültek – például karbantartók, gazdasági és ügyviteli dolgozók, valamint egyes NOKS munkakörben foglalkoztatottak – már az MT szabályai alapján kell megállapítani a szabadságot. Számukra tehát nem alkalmazhatóak a korábbi közalkalmazotti szabályok.
A tanügyigazgatási szakértő azt is kiemelte, hogy a közalkalmazotti jogviszony egyedül a bölcsődékben dolgozó, közalkalmazotti státuszban maradók esetében maradt meg. Ami őket illeti, továbbra is érvényes a háromévente történő kategóriaváltás alapján meghatározott szabadság. Ez azonban egy nagyon ritka kivétel, mivel a közalkalmazotti jogviszonyok jelentős része már megszűnt az új törvények hatályba lépésével.
A köznevelésben dolgozók jogállása folyamatosan változik, és húsbavágó, hogy az érintett dolgozók, illetve az őket foglalkoztató munkaadók tisztában legyenek az őket érintő jogszabályokkal.
